• Hagyományőrzést
• A környezet tevékeny megismerését, védelmét, a közvetlen és tágabb környezetben,
• A mozgást
• Az ének-zeneinevelést
• Az anyanyelvi nevelést és kommunikációt
• A drámajátékot
• A kézműveskedést
  

• Picurka CsaNa
• 1151 Budapest, énekes u. 9. I/3.

• Nonprofit KFT
• Felügyeleti szerv: Főváros XV. Kerület önkormányzat
• Módszertani Intézet Bp. Tüzér utca 33-35 (Magyarfalvi Tiborné)
  

• Hajduné Kovács Ildikó

1.3. Cél

A gyermekek sikeres iskolai beilleszkedéséhez szükséges testi, pszichés, és szociális érettség kialakítása.
Kiegyensúlyozott, egészséges szellemileg érett személyiségű gyermekek nevelése.
A célok megvalósítása érdekében a komplexitás eszközével élünk, melyet szorosan átfog a mozgásfejlesztés, az anyanyelvi nevelés és a kommunikáció.

2. A gyermekek tevékenységi formái

2.1. Játék:

• A gyermeke játékából következtethetünk élettani, érzelmi, és szociális fejlettségére.
• Az óvodai élet során a gyermekek fejlettségének megfelelően változik a játék színtere, kifejlődnek képességeik, jártasságuk, fejletségüknek megfelelően, sajátosan tükrözik a valóságot.
• A szabad játék biztosítása az óvónő, csak ha kérik, akkor kapcsolódik be.

• A mondóka ritmikus mozgás elsajátításához egyetlen központ a bal agyfélteke fokozott fejletsége szükséges.
• A zenei nevelésben a 3-7 éves kor a legmeghatározóbb, eszköze a zene és az énekszó.
• Hallásfejlesztés
• Zenei képességek fejlesztése és a gyermekek zenét szerető és értő egészséges lelkű, kulturált, boldog emberré nevelése.
• Spontán fejlődik a gyermek ritmusérzéke, és hallása, a rendszeres éneklés hatására.
• Minden népzenei nevelésnek a néphagyományból kell kiindulnia.

• A vizuális nevelés összetett folyamat, magában foglalja a rajzolást, festést, mintázást, képalakítást, építést, kézimunkát a műalkotásokkal való ismerkedést.
• Célja hogy a gyermek megfigyelő észlelése az adoptáció megfigyelő szintjén működjék.
• A vizuális nevelés, a vizuális gondolkodás helyes irányú fejlesztés eszköze.
• A mintázás, rajzolás, a festés az ismeret kontrolja.
• A nagyobbak emberábrázolása részletes.
• Tudjon mintázni gyurmából, agyagból.
• élményeit, meg tudja jeleníteni, ábrázolni.

• Kiegyensúlyozott, inger, és érzelem gazdag környezetre van szüksége minden gyermeknek, ahol a tevékenység és a kérdezés feltételei adottak.
• A mese igénye ebben a korban, mint a mozgás illetve a játék igénye.
• Azoknak a műveltség tartalmaknak, amiket közvetítünk, egymásra kell, hogy épüljön, így kiegészítik, teljessé teszik egymást.
• A kommunikáció cél és eszköz a társas kapcsolatok alakulásában.
• Az elsődleges szintér a család, az anyanyelvi nevelésben és kommunikációban.

• Rövid mesét képesek legyenek elmondani, eljátszani, bábozni.
• Szeressék a könyveket, és óvják azokat.
• Szívesen hallgassanak mesét, verset, mondókát.
• Alkalmakkor szívesen szerepeljenek.
• Legyen igényük a mesére.

• Nagymozgások fejlesztése: futás, járás, mászás, csuszás, ugrás, függeszkedés.
• Egyensúly fejlesztése: járás szem-láb koordináció, állás, guruló átfordulás, pörgő, ringatózó, lengő, hintázó mozgások, hossztengely körüli gurulás.
• Finommotorika fejlesztése: kézfej, kézujjak, lábfej, lábujjak.
• Testséma fejlesztés: a tevékenység a testrészeket célozza, test részeke való koncentrálás, jobb és bal oldali zóna alakítása, tárgyakhoz viszonyított testhelyzet.
• Verbális fejlesztés: testrészek, térirányok, szakszavak, mozgatási módok.
• Térpercepció fejlesztés: test mozgatása adott irányba, saját test elhelyezése térben, keresztcsatornák fejlesztése.

• A környezettel való ismerkedés, a környezeti nevelés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat.
• Kimeríthetetlen kíváncsisággal fordul a gyermek az ő környezetéhez
• A játék folyamán kerül először kapcsolatba a környezetével a gyermek, az én-hez igazítja a világot
• A környezettel való együtt élésre, és szeretetére ne élünk.
• A felelősség tudat kialakulása, az élőlények tisztelete, gondozása által.

• Személyes adataik ismerete.
• Emberi testrészek működésének ismerete.
• Közlekedési eszközök ismerete.
• Közlekedési szabályok ismerete.
• Alapszínek ismerete.
• Igényük legyen a személyes higiéniára, és ennek fontosságával tisztában legyen.
• állat, nővény, mint fő fogalomcsoport kialakul.
• Ok-okozati összefüggések felismerése /pl. öltözködés és az időjárás között/
• Az évszakok fogalma, összehasonlítása.
• Az állatok, növények gondozásának elsajátítása, környezetvédelmi alapismeretek elsajátítása.
• A matematikai alapfogalmak megismerése, helyes alkalmazása.
• Eszközöket, tárgyakat geometriai tulajdonságai alapján képes szétválogatni.
• Halmazok alakítására képes, legyen 6 éves korára.
• Ha téved képes, legyen javításra.
  
  

• Közösségi kapcsolatok, szokások, szabályok fokozatos kialakulása.
• Egyéni fejletségnek megfelelő feladatok elvégzése, /pl. naposság, növénylocsolás stb./
• Cél az önállóságra nevelés.
• Alkalomszerű munkák /pl. játékrámolás, ünnepre való készülődés stb./

• Télapó, Karácsony, Farsang, családdal együtt való ünneplése.
• Húsvéti népszokások felelevenítése
• Pünkösdölő népi játékok
• Gyermeknapi megemlékezés, kirándulással egybe kötve
• Szüreti mulatság szervezése, gyümölcsszedéssel.
  

•  A kezdeményezéshez a nyugodt légkör és feltételek megteremtése.
• A gyermek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vétele.
• A munkáját szervezze és tervezze meg.
• Eszközök biztosítása, sokféle anyag, és technika ismerete.
• A biztonságos esztétikus környezet kialakítása.
• Tapasztalatok, ismeretek gyarapításával, feldolgozásával felkelteni, illetve ébren tartani a gyermek kíváncsiságát.
• A gyermeket minél több élményhez jutatni.
• A gondolkodási képességek fejlődését tegye lehetővé-
• Fogadja el a gyermek ötleteit, javaslatait.
• A tevékenykedés biztosítása egész nap folyamán.

• Család
• Iskola
• Nevelési tanácsadó
• Logopédus
• Fejlesztő pedagógus
• Gyermekorvos
• Védőnő